Lényegében nincs két egyforma dadogó és dadogás. Hétköznapi értelemben az dadog, aki beszéd közben elakad, ezért nehezen fejezi ki magát. A beszéd ritmusa megbomlik, a beszéd görcsösen szaggatott lesz.
A gyermekek nyolcvan százalékánál előforduló élettani dadogás tünetei 2-3 éves korban lépnek fel, mikor a beszédfejlődés a mondatokban való kifejezésnél tart. Oka lehet, hogy a kicsi gyorsabban szeretne beszélni, mint ahogyan azt motorosan képes kivitelezni. A szókincs fejletlensége is kiváltó tényező: a gyermek nem tudja a megfelelő szót aktivizálni, ezért ismételgeti az utolsót.
A gyermek szűkebb és tágabb környezetének viszonyulása döntő fontosságú. Ő ugyanis nem veszi észre a megakadásait, a környezete hívja fel rá a figyelmét. Ha többször rászólnak vagy javítgatják, akkor egyre görcsösebben fog ügyelni a beszédére, és előbb-utóbb ténylegesen dadogóvá válik. Viselkedésünkkel, hozzáállásunkkal tehát megelőzhetjük, illetve elmélyíthetjük az igazi dadogást.
Az élettani dadogás a beszédelsajátítási folyamat velejárójának tekinthető. Természetes körülmények között mintegy 6-9 hónap alatt lezajlik, és magától elmúlik.
Ha mégsem, kialakul a valódi dadogás, melyet kezelni kell. A hang-, szótag- és szóismétlések gyakoribbá válnak, az ún. nehéz hangokkal kezdődő szavak kiejtését elkerüli illetve helyettesíti más szavakkal, nem szívesen beszél és megjelennek a másodlagos tünetek. szorongó lesz, vagy éppen agresszív a beszéd nehézségei miatt érzett frusztrációja miatt.
A dadogás, a beszéd görcsössége minden dadogónál más és másfajta mintázatot mutat. Mégis, a szakemberek a görcsök típusai szerint is osztályozzák a dadogást.
Ezek a görcsök többfélék lehetnek: klónusos dadogásnál leginkább a szavak kezdő hangját, szótagját, esetleg az egész szót ismétli a dadogó; ha tónusos a görcs, akkor a beszéd elkezdése nehéz (tónusos dadogás), ez leginkább a szavak kezdő hangjának elnyújtásában nyilvánul meg. A kétfajta nehézség vegyesen is előfordul (tono-klónusos dadogás). A légzéstechnika helytelen, a görcs valamennyi hangképző szervre kiterjedhet, súlyosabb esetben a test más részein is jelentkezik (pl. szem, váll, kezek, lábak). Ilyenkor a dadogó beszédét akaratlan együttmozgások kísérik.
Mit tegyen a szülő?
Ha bármely, a fenti tünetek valamelyikét észleli gyermeke beszédén, vagy bizonytalan ezek helyes felismerésében, forduljon mihamarabb szakemberhez.
Ha úgy gondolja, hogy gyermeke élettani dadogó, de aggódik, akkor is forduljon szakemberhez, mert a dadogás gyakran a szülő "fülében keletkezik", vagyis ha a szülő elkezd szorongani gyermeke beszédgörcse miatt, ezt a gyermek kitűnően érzékeli és előbb-utóbb ő maga is szorongani fog. Ha szorong a beszéde miatt, máris kialakul a valódi dadogás, bekerül az ördögi körbe: szorong a beszéde miatt, elővetíti a megakadást, megakad és ettől mégjobban szorong és kezdődik előlről a kör.
Tehát: amennyiben lehet,ne szorongjon a szülő, ha kételyei, kérdései vannak, kérdezze meg a hozzáértőket, mert a dadogás napjainkban kezelhető! Főként a gyerekkori dadogás kezelésének jók a prognosztikai mutatói és minél hamarabb kerül kezelés alá a gyermek, annál jobbak a kilátások.
